De nem tudod hogyan? Ide kattintva részletes infót találsz hogyan kell!!! Tartalom: A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. Kiadás dátuma: Írók: Szinkronos Letöltés link Letöltöm innen: Letöltés vagy HD letöltés Letöltöm innen: Torrent letöltés Torrent keresése a neten Még nincs egyéb beküldött link, legyél te az első! Töltsd fel az egyik videómegosztóra a videódat(filmet) és linkeld be! Link beküld Hibás a link? Jelezd itt: (Ha email címed írod be a hiba szó helyett, akkor kapsz róla értesítést a javításáról) (Az email mellé kérjük írja oda melyik linkkel van baja, mert mostanában sok hibás link bejegyzés érkezett, és leellenőrizve nem találtunk hibát!!! ) Nem látod a play gombot? A videó lejátszásához tiltsd le a követés elleni védelmet!!! Jogsértés bejelentése ÚJ Film adatlap feltöltés | Film kérés | Kapcsolat | Súgó és ászf. Az oldal nem használ sütiket(cookie) azonosításra és adatok tárolására!
századunk van, az, amelyikre büszkék vagyunk. S ebből a száz esztendőből negyvenen vágtat végig velünk Bereményi, ha akarom, hosszú, ha akarom, rövid két és fél mozióra alatt. Sajnálom, e film kapcsán ma és még sokáig (potomság: egy-két emberöltő) csak, sőt csak és kizárólag ezek a ha akarom, így, ha akarom, úgy eltáncolt viszonyulások vannak-lesznek; talán úgy maradunk valamennyire is ártatlanok, ha mi ezt a filmidő (mert az kit bánt) apropóján járjuk el. Akkor tessék: tűréshatáron belüli. A Hídember lendületes, gyors, színgazdag, levegős, alkalmanként mélységei felé is dinamikus mozidarab. Film, s hogy az, már önmagában is siker. Film, s amellett egy híd is, meg egy opera is, noha mindkét ilyen tulajdonsága elméletileg harcban kéne álljon a filmszerűséggel. Áll is. Arról van szó, hogy Széchenyi István hatékonyságának időszakát, a mondott negyven esztendőt az alkotók által - (talán) közlendőjük szempontjából -relevánsnak gondolt, illetve hídszerkezeti elemként hasznosnak érzett események jól dilatáló láncolatán át vezetik elő.
Eb, aki választásaik helyességét, frappáns voltát vitatja. ´ csak gürizik - íme most: hosszú - két és fél órán át, míg a többiek villognak abban a pár jelenetben. Eperjes Károly nagy színész. Úgy is játsza el Széchenyi szerepét, mint egy nagy színész, derekasan. Kitesz magáért, finoman szólva is. Alakításának egészében viszont e nagy színészség nyavalyái is ott vannak, amitől persze csak egészebb az egész. Ezen a téren is fontos nagyon, hogy a film negyven éven ível át, az "alakítások" szempontjából. Aki nem hal meg ennyi idő alatt, az megöregszik. Eperjesnek megvannak erre az eszközei. Ám Darvas Iván és Szarvas József, mit mondjak? Két zseni. Már most kimondhatjuk: nem (csak) korunk zsenijei. Darvas Metternich szerepében, Szarvas a vénségére ugyancsak megtébolyodó titkár, Kiss Márton alakjában csak túl nagy szavakkal leírhatók. S Kováts Adél, no ugyan egy különösen hálás szerepben, de a rézangyalát! Összegezve: nem panaszkodhatunk. Már annak is örülnünk kéne, hogy A Hídember nem kurzusfilm.