Az Index hasábjain Boldogkői Zsolt biológus fejtette ki az áltudomány káros hatásait. A témában úttörő jellegű és kiemelkedő munkát folytató professzor az Index megkeresésére most azt mondta: az oltásellenességnek több oka van. Különösen Európa keleti felén gyakori az állami és egészségügyi szervekben való bizalmatlanság. Sajnos többen fehér köpenyt viselve is bizalmatlanságot gerjesztenek. Vannak, akik saját termékeik reklámozására használják fel a helyzetet. Az ok szinte mindig pszichológiai, nem pedig a tényekből levont következtetések eredménye. Rékassy Balázs orvos-népegészségügyi szakember már hosszabb ideje kutatja ezt a kérdést. Rendszeresen járja az országot, több száz emberrel beszélgetett már. Tapasztalatai szerint sokszor egyszerűen tudatlanságról van szó. Az emberek egyszerűen elvesznek az őket manapság érő hihetetlen információmennyiségben. Korábban ilyentől nem kellett tartani, hiszen nem volt internet vagy közösségi média. Most azonban naponta bombáznak minket újabb és újabb adatokkal, amit még szakértőként is nehéz elemezni vagy átlátni.
Be nem adásuk sokkal nagyobb kockázattal járt már akkor is, mint alkalmazásuk. Mennyit fejlődtünk az elmúlt 160 év alatt? A tudomány természetesen egészen más szinten volt 160 évvel ezelőtt, mint ma. Sajnos a tudomány elfogadottsága is. Ugorjunk egy nagyot az időben, a huszadik század közepére. A járványos gyermekbénulás elleni vakcinák ebben az időben kezdtek megjelenni. Ezek a mai szemmel igen kezdetleges védőoltások voltak, sokkal primitívebb eljárással készültek, mint korunk vakcinái. Az engedélyezési eljárások sem közelítették meg a mai követelmények szigorúságát, és a klinikai kipróbálás mértéke és nívója sem volt a mai elvárások közelében sem. Ennek ellenére hatalmas sorok vártak az oltásokra, szinte minden szülő szerette, volna hogy gyermeke mielőbb megkaphassa azt. Az eredmény ismert. A betegség mára szinte eltűnt, nem okoz járványokat. Hasonló volt a helyzet később, például a kanyaró elleni védőoltásokkal is, ami egy ideje már kötelező Magyarországon. A szülők együttműködése eddig kiváló volt, az oltásra kötelezett gyerekek legalább 98 százaléka meg is kapta azt.
A valódi fordulatot a méltán hírhedtté vált gettysburgi csata hozta. Az 1863. július 1. és 3. között vívott ütközet egyértelműen az északi erők győzelmét hozta, egyben ez jelentette a déliek fokozatos visszaszorulásának kezdetét. 1865 áprilisára Lee tábornok egyre szűkülő gyűrűbe került az északiak legendás hadvezére, Ulysses S. Grant vezette hadsereg által. 1865. április 9-én Lee előtt nem maradt választás, a déliek letették a fegyvert, észak megnyerte a háborút. A gettysburgi csata Hogy ez valódi győzelem volt-e? Az északiak nézőpontjából természetesen igen, de az amerikai nemzettől ez a győzelem óriási áldozatokat követelt. Az Egyesült Államok történetének legvéresebb háborúja összesen 620 ezer emberéletet követelt. Ami a rabszolgakérdést illeti, Lincoln 1862-es emancipációs nyilatkozata ugyan valóban reményt adott az abolicionistáknak, hogy a rabszolgatartás sötét korszaka lezárul az Egyesült Államok történetében, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a háború ekkor még javában zajlott, így a déliek életében még évekig nem történhetett változás.
South Parkban nagyszabású rendezvénnyel idézik fel az amerikai polgárháborút, de a részeg felnőttek miatt hamarosan elszabadulnak az indulatok…