Figyelő helyzetben a fülek peckesen állnak, míg nyugalmi állapotban a hát felé lapított állapotban helyezkednek el. A fültűzés a koponya felső részén kezdődik, oldalirányban és ferdén végződik. Álló helyzetben a fülek tengelyeinek szöge 50-90 fok között, változó szöget zár be. NYAK Felső vonal: ívelt, domború Hossz: hozzávetőlegesen ugyanolyan hosszú, mint a fej Forma: közelít egy csonkakúphoz, hajlékony, jól izmolt Bőr: finom, selymes, rugalmas (közel a bőr alatti kötőszövethez). Nem bőrözött. Test mezomorf, harmonikus testalkat Az egész test egyensúlyban van, nincsenek túlzottan hangsúlyos részei. FESLŐ VONAL: vízszintes, ugyanakkor néhány egyed hát-ágyéki domborúságot mutat, mely eltűnik a far vonalánál. MAR: kevéssé hangsúlyos MÉRET Marmagasság: Mind a két nemnél három méret létezik: Nagy: 51 – 65 cm Közép: 41 – 50 cm Miniatűr: 25 – 40 cm A hím egyednek két darab szemmel látható, herezacskóban elhelyezkedő herékkel kell rendelkeznie. Csak a megfelelő fajtajegyet hordozó, funkcionálisan és klinikailag egészséges kutya vonható tenyésztésbe.
Eredeti neve:Perro sin pelo del Perú Angol neve:Peruvian Hairless Dog Eredete A precolumbián dél, az inkák kedvelt kutyája a perui kopasz kutya, indió nyelven: "caa-allego" ("ruhátlan kutya"), másként "inca orchid moonflower dog" ("inka orchidea holdvirágkutya"), később: "perro sin pelo del Peru". Nevét az inka orchideaházak őrzésében betöltött szerepének, s annak köszönheti, hogy az előnyben részesített világos bőrszíne miatt a nap tűző fényében könnyen leéghetett, így a holdfényes este volt az a napszak amikor szabadon futkározhatott. Ennek persze nem kívánt következményei is voltak. A köznép kevésbé előkelő ebeivel való keveredés vezetett a sötét színű ebek kialakulásához. Tschudi leírása szerint kizárólag a partvidéken él, mivel a belső vidékek hideg éghajlatát nem viseli el. A fajta lehet egyszínű vagy foltos, a fejtetőn bóbitával, a lábakon a csánkok alatt némileg szőrözött, a farokvégen bojttal, esetleg anélkül. Nagy-, közepes- és kis termetű változatban tenyésztik. Marmagassága ennek megfelelően 25-60 cm között van.
0 A Jonangi kutyák Indiában őshonos, ahol vadász- és terelőkutyákként nevelték őket. A jelenlegi szakértők úgy vélik, hogy a fajta közel a kihaláshoz van a kacsavadászat iparának romlása miatt. A Jonangis körültekintően viselkedik az idegenek körében, de rendkívül barátságosak az ismert emberek körében, ideértve a gyerekeket és az otthoni háziállatokat is. A Jonangis hasonló hajlammal és izomzattal rendelkezik, mint a Bull Terrier, és ujjuk kéreg helyett jellegzetes jodeluk van. Magasság: 17–21 hüvelyk Súly: 28-48 font Fizikai tulajdonságok: A színek változnak, de magukban foglalják a sárgásbarna, a fekete, a fehér és a csokoládét; lehet piebald jelöléssel; szúrt fülek; hullámos farok; rövid orr; róka-szerű tulajdonságok; ráncos homlok
A mexikói meztelen kutyával, más néven xoloitzcuintlivel (rövidebben xolóval) kapcsolatosan több legenda is létrejött az egyesek szerint több évezredes létezése során. A következőkben ezeket vesszük sorra. Aki a halottakat vezeti az alvilágba A fajta a nevét az aztékok nyelvén használt két szóból kapta. A Xolotl (vagy Solotl) a villámlás és halál istene, az itzcuintli pedig kutyát jelent. Az azték hiedelem szerint Xolotl kutyáját az isten teremtette, hogy megvédje, őrizze az élőket és átvezesse a holtak lelkét az alvilág veszélyein. Az aztékok a xolókat olyan őrzőknek tekintették, akik elűzték a betolakodókat és a gonosz szellemeket. Xolotlt gyakran ábrázolják kutyafejű istenként, és a legenda úgy tartja, hogy segítségével jöttek létre a különböző emberi törzsek. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz. A mexikói meztelen kutya, azaz a xoloitzcuintli neve az ősi azték nyelvből származik. Éppen ezért a maják nagy becsben tartották ezeket a kutyákat. A xoloitzcuintle kerámia szobrait a maja és tolték nép temetkezési helyein találták meg Nyugat-Mexikóban.
A szőrtelen változatban egy vagy több fog hiánya elfogadott. A szőrös változatnak teljes fogazattal kell rendekeznie normál fejlettségű és állású fogakkat (KK fogazat), funkciónak megfelelően. Az álkapocs nem erősen fejlett. Arc: normál fejlettségű, túlzások nélküli Szemek: éber és intelligens kifejezés. A szemeknek átlagos méretűnek kell lenniük. Enyhén mandula formájúak, se nem besüllyedők, se nem kidülledőek. A fejen normál elhelyezkedésűek azaz nem túl közel egymáshoz, de nem is túl távol egymástól. A színe a feketétől a barna és a sárga minden árnyalatáig terjedhet, a meztelen változatnál harmóniában a bőrszínnel, a szőrös típus esetén pedig a bunda színével. Mindkét szemnek minden esetben ugyanolyan színűnek kell lennie. A szemhéjak színei egyedre jellemzően a feketétől a világos arcszínű rózsaszínig terjedhetnek. A világos rózsaszín színek engedélyezettek, de nem kívánatosak. Fülek: közepes hosszúságúak, tövüknél szélesek és csúcsuk felé erőteljesen elkeskenyednek (már-már hegyes a végeknél).
A méret is számít A kutya mérete is meghatározhatja, hogy mekkora eséllyel lesz hipoallergén. Létezik ugyanis egy olyan magyarázat, hogy a kutya teljes testfelületének mérete inkább meghatározó az allergia kiváltását vagy csökkentését illetően, mint maga a fajta. A kisebb kutyák kevesebb allergén fehérjét hagynak maguk után a környezetben (szőr, bőr, nyál, vizelet- vagy ürüléknyomok formájában), mint a nagyobbak. Úgy tűnik, a kicsi és szőrtelen kutyák kisebb valószínűséggel okoznak allergiát, mert fürdetésük és tisztán tartásuk könnyebb, és a nyál értelemszerűen nem tapadhat meg a bundában. Azok az ebek, akiknek szabad kijárásuk van a házból, a külső környezetben lévő allergéneket is behurcolhatják magukkal, mint például a penész és a pollen. A nagyobb méretű kutyák ezekből is többet vihetnek be a lakásba. Az ugatás hatása A túlzottan gyakori és heves ugatás hatására a nyálban és a bundában jelenlévő allergén fehérjék sokkal intenzívebben szóródnak szét a levegőben. Ezért mérete mellett az állat természetét is figyelembe kell venni az eb kiválasztásakor.
Hiába kicsi egy kutya (vagyis kisebb testfelülete miatt valószínűleg kevesebb allergént hordoz), ha nagyon sokat ugat. A legjobb választás tehát egy kisméretű, nyugodt, csöndes kutyus. Mit ajánlanak a szakértők? A kutatók arra jutottak, hogy a kutyák gyakori fürdetése csökkenti a szőrben hordozott, illetve a levegőben szétszóródó allergén fehérjék mennyiségét. A heti kétszeri fürdetés minimalizálja vagy akár teljesen meg is szüntetheti az allergiás reakciókat. Tehát olyan fajtát válasszunk, amelynek bőre bírja a gyakori fürdetést! A lakás gyakori takarítása, porszívózása, különösen antiallergén porzsákkal (amely szinte 100 százalékos szűrést biztosít), a kutya kitiltása bizonyos helyiségekből szintén segíthet orvosolni a problémát. Az alapos és rendszeres takarítás nagymértékben csökkenti a kellemetlen tünetek kialakulását. Néhány allergológus azonban még az óvintézkedések mellett sem ajánlja kutyaallergiásoknak az ebtartást, mert szerintük az asztmához vezethet. Bár a fentebb leírtak alapján a kockázatot a minimálisra lehet csökkenteni, az általános vélekedés az maradt, hogy jobb a veszélyforrást elkerülni.
Csupasz kutyák foghíjasságára jellemző a premolárisok (előzápfogak) teljes, vagy csaknem teljes hiánya, több metszőfog, olykor a szemfog hiánya is. Érdekes, hogy a tejfogaknál még meglévő előzápfogak és szemfogak egy része a fogváltás után már nem nő ki. A powder puff egyedek ugyanakkor rendszerint teljes fogazatúak. Sajátos adottsága még a szőrtelen ebeknek, bár erre csak az újvilági fajtákra vonatkozóan rendelkezünk adattal, hogy bőrük, ellentétben a többi kutyafajtával, teljes testfelületükön tartalmaz verejtékmirigyeket. Átlagos 40 °C-os testhőjük szabályozásában tehát a verejtékezés is szerepet játszik. Megoszlanak a vélemények e kutyák fázékonyságát illetően. Aligha kétséges, hogy e fajták kialakulása a szubtrópusi, trópusi övezetben valószínűsíthető, ám ősi eredetük óta alkalmuk volt a szélsőséges időjárási viszonyok elviseléséhez hozzászokni (pld. : Andok klíma viszonyai). Túlzónak látszik tehát egyes szerzők e téren megnyilvánuló intése, mely 21 °C-os helységben való tartásukat tartja indokoltnak.