A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Levesek Levesekbetétek Előételek Mártások Köretek Főételek Desszertek Saláták Tartósítás Ünnepi ételek [ szerkesztés] A fő törvények mellett más szabályok is hatottak a jellegzetes zsidó ételek kialakítására, főképp az ünnepek illetve ünnepi ételek tekintetében. A szombati munkatilalom hozta létre a legjellegzetesebb zsidó ételt, a sóletet. Mivel — a vallási szabályok szerint — szombaton nem szabad ételt készíteni, nyersanyagát már péntek délután összeállították, majd a kemencében vagy forró kövek között (helyenként önálló sóletkályhában) mintegy tizenkét órán át érlelték. E hosszú főzési időnek köszönhető a sólet páratlan aromája. Az ünnepi ételhez hozzátartozik a hidegen összeállított hagymás-májas tojás, és az almás kugli is, na meg természetesen a hangulatos gyertyafény és a szertartás, ami tovább emeli az ünnep fényét. A szombat előestéjén - azaz péntek este - halat, és kalácsot illendő fogyasztani. Ahogyan megvannak a sabbath tradicionális ünnepi ételei, úgy a többi ünnepnek is megvannak a maga ínyencségei.
pestis oszlopokat, melyeket a Szenth�roms�g szimbolikus k�pi megjelen�t�s�vel d�sz�tett�k. bizonyos v�leked�sek szerint a paraszth�zak napsugarashomlokzatain is a Szenth�roms�g �br�zol�sa k�sz�n vissza. Napsugaras homlokzat� paraszth�z Szegeden �rnapja Az Olt�riszents�g �nnepe, a p�nk�sd ut�ni m�sodik h�t cs�t�rt�kje. A templomkertben �n. �rnapi s�trakat k�sz�tenek, melyeket z�ld �gakkal, lombbal, vir�gokkal, megszentelt n�v�nyekkel d�sz�tenek, melyeknek ront�st �z�, gy�gy�t� hat�st tulajdon�tottak. Vers M�ma van, m�ma van Piros p�nk�sd napja. Holnap lesz, holnap lesz A m�sodik napja. Andr�s, bokr�t�s j�l megfogd Lovadnak a zabl�j�t, Hogy ne tapossa, hogy ne tapossa A p�nk�sdi r�zs�t. Erre mentek a kisasszonyok Sz�p gombos ruh�ba Belel�ptek v�letlen�l P�nk�sdi r�zs�ba. Lovadnak a zabl�j�t Hogy el ne tapossa A p�nk�sdi r�zs�t.
A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét. A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé. Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.
PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK / Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezzük. A "Pünkösdi király" Egy középkori szokás szerint, ilyenkor nyilvános versenyt rendeznek, amelyen van pl. karikadobálás, tuskócipelés és egyéb ügyességi, erőnléti versenyszámok. A nyertesből lett a pünkösdi király ezután, korábban hivatalos volt minden kiemelt helyi ünnepségre, multságra és lakodalomba, sőt, volt hely, ahol még az ivókban is állták a fogyasztását. Ezt a kiemelt tisztséget, gyakran egy évig is élvezhette a győztes... - akinek korban hozzáillő párja volt a pünkösdi királyné... A "Pünkösdi királynéjárás " A hagyományban, négy nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket, ő volt a legkisebb, a legszebb, így belőle lett a "kiskirályné". Énekeltek, jókívánságokat ismételgettek, megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki (Mária körmeneti szimbólum), vagy letakarták őt fátyollal (ártatlanság, leplezettség, a termékeny mag, még rejtett állapota). Énekelve körbejárták a "királynét", a végén pedig felemelték és "termékenység-bűvölő" mondókákat soroltak, ezzel fokozva ah adott ház számára, az év bő áldásának (gyarapodás, szaporodás) beteljesülését.
�ldoz�cs�t�rt�k A h�sv�tot k�vet� negyvenedik nap �ldoz�cs�t�rt�k, Krisztus mennybemenetel�nek napja. Neve onnan ered, hogy az �vi egyszeri �ldoz�s hat�ridej��l az egyh�z ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek els��ldoz�s�nak napja is. Mit �nnepl�nk P�nk�sdkor? P�nk�sd a h�sv�tot k�vet� �tvenedik nap, mozg� �nnep, neve a g�r�g pentekoszt�sz '�tvenedik' sz�b�l ered. Eredetileg a zsid� n�p �nnepe, el�bb a befejezett arat�st, k�s�bb pedig a S�nai-hegyi t�rv�nyhoz�st (ekkor kapta M�zes Istent�l a t�rv�nyeket k�t�bl�kon) �nnepelt�k a P�szah szombatj�t k�vet� �tvenedik napon Sabouthkor. A kereszt�ny egyh�zi �nnep t�rt�nete a k�vetkez�: Krisztus mennybemenetele ut�n, az �tvenedik napon az apostolok �sszegy�ltek, majd hatalmas z�g�s, sz�lvihar t�madt, s a szentl�lek l�ngnyelvek alakj�ban lesz�llt a tan�tv�nyokra. "�s mikor a p�nk�sd napja elj�tt, mindny�jan egy akarattal egy�tt val�nak. �s l�n nagy hirtelens�ggel az �gb�l mintegy sebesen z�g� sz�lnek zend�l�se, �s eltel� az eg�sz h�zat, ahol �lnek vala.