A komposzt az igazi fekete arany - a legértékesebb műtrágya, amelyet mindenféle hulladékból előállíthat, mind a kertből (fű, lehullott lombozat, mag nélküli gyom, apróra vágott ágak és gallyak), mind a háztartásból (kávézacc, tealevél), szürke nyomat nélküli és bevonat nélküli papír-, zöldség- és gyümölcspihenték, feltéve, hogy ezek betegségmentesek). Ez a külön helyre gyűjtött alom fokozatosan lebomlik és kiváló szerves műtrágyává válik - minden makro- és mikroelemben gazdag növényi táplálék, amely az értékes mikroflórát is tartalmazza. A komposzt megtermékenyíti a talajt és javítja annak szerkezetét, így nedvszívóbbá és tömörebbé (homokos talaj esetén) vagy könnyebbé és áteresztõbbé teszi, ha agyagos talajhoz adja. Ne habozzon tovább - mindenféle növény termesztése során ajánlott. Ha van egy szabad földterülete, amelyet komposztálónak használhat, ne pazarolja az idejét, és kezdje el komposzt előállítását a saját kertjében. Megtalálja a felhasználását mindenféle szerves hulladéknak, és gyorsan megkapja a csodálatos növényi ételeket.
Ha valamiről nem vagyunk biztosak, hogy komposztálható, olvassunk utána, de ha továbbra is bizonytalanok vagyunk, inkább ne tegyük bele! A jó komposzt titka A víz kulcsfontosságú hozzávaló ahhoz, hogy a komposzt megfelelő minőségű legyen, éppen ezért fontos hogy erre folyamatosan figyeljünk, és pótoljuk. Nedvesség nélkül ugyanis hónapokba telhet az anyagok átalakulása, ha pedig kiszárad, akkor egyáltalán nem fog lebomlani, és a talajlakó élőlények is elpusztulhatnak benne. Az sem jó viszont, ha túl sok nedvesség éri, ilyenkor ugyanis a káros baktériumok szaporodnak el túlzottan, szaga lesz és nyálkássá válik. Tehát fontos, hogy a nedvesség egyensúlyát fenntartsuk, és egy lapáttal gyakran átforgassuk a halmot, ezzel is elősegítve a szellőzést. Hogy megfelelő-e a víztartalom, könnyen megállapíthatjuk: ha összenyomva vizet tudunk kipréselni belőle, akkor túl nedves ha az anyag szárazon pereg, akkor túl száraz ha összenyomáskor gyengén összetapad, akkor megfelelő a nedvességtartalma A tápanyagokban gazdag kész komposzt megvédi a földet a kiszáradástól vagy a pangó talajvíztől.
Vágjuk ki az alját, nyomjuk a földbe, az oldalára bökjünk lyukakat, a tetejét pedig hagyjuk rajta. Ez egyszerre gyors és esztétikus megoldás. Mi kell a komposzthoz? Zöld hulladék: A zöld anyag az, amit mi általában konyhai hulladéknak is nevezünk. De hogy pontosan mi is tartozik ide, fontos megjegyeznünk. Zöldhulladék a kávézacc, a lehámozott héjak, gyümölcs-csutkák és az összetört tojáshéj is. Minden konyhai hulladék, ami nem főtt étel, nem zsíros, vagy nem hús vagy halféle komposztálható. A baromfiudvarban élő növényevő állatok ürüléke, a lenyírt fű, levelek és a földből kihúzott gyomok, ugyancsak zöld anyagok. A zöld hozzávaló azért fontos mert magas a nitrogéntartalma. Barna hulladék: A barna hozzávalók széntartalma magas. A papír, fűrészpor, kis ágak és gallyak, szalma tartoznak ebbe a kategóriába. A nitrogén- és széntartalom aránya akkor a legideálisabb, ha a barna- és zöld hozzávalók egyforma mennyiségben vannak benne. Arra fontos figyelni, ha fát helyezeünk a komposztba, az mindenképpen kezeletlen legyen!
S hasznos, hogy ha a későbbi terjeszkedés számára is van még hely mellette, valamint valamilyen vízforrás közelsége is jól jöhet. Ha elkészült a komposztálónk és megfelelően el is helyeztük a kertünkben, akkor máris megtölthetjük a komposztálandó anyagokkal. Azonban jól tesszük, hogy ha előtte alaposan felaprítjuk, mivel így sokkal nagyobb felületen tud érintkezni a levegővel, ezért az egész komposztálási folyamat gyorsabban fog végbemenni. Ugyanezt a célt szolgálja az úgynevezett komposzt oltás, amellyel bevonjuk a folyamatba a mikroorganizmusokat is, ami által az erjedéssel történő lebontás kerül az előtérbe, a rothadás pedig megszűnik. Ezeknek a rendkívül hatékony mikroorganizmusoknak a segítségével a talaj termelékenysége jelentősen növekszik, és a növények ellenálló képessége fokozódik a komposzt felhasználási területén, vagyis a talajban. Ráadásul lazább szerkezetű, morzsalékosabb komposztot tudunk előállítani, valamint fokozódik a humuszképződés is. Mikor lesz tökéletes? Az érési folyamat hosszúsága egyébként attól függ, hogy segítségül hívunk e lebontó mikroorganizmusokat, vagy csak a régi bevált módszerre hagyatkozunk, az idő múlására.