Gaztettei ellenére Mórét a kortársak gyáva alaknak írták le, amikor a törökök és Szapolyai János megostromolták a zsiványtanyát, értéktárgyaival együtt kereket oldott a közeli Bakonyerdőbe. Itt hamar megtalálták őt a török portyázó csapatok, és el is szállították az isztambuli Héttoronyba, ahol Török Bálinttal és Maylád Istvánnal ért véget az élete. A vár aztán a magyar végvárrendszer fontos része lett, aminek köszönhetően többször is ostrom alá került, de sokáig elfoghatatlannak tűnt. A vár leghíresebb kapitánya, Thury György, 1558-ban kapta meg a várkapitányi posztot, és első nagyobb megmérettetése 1566-ban történt, amikor a törökök ismét megpróbálták erővel elfoglalni a várat. Thury erejéről és vitézségéről ekkor már mesék és mondák keringtek, ráadásul messze földön elismert kardforgató volt. A törökök többszörös túlerőben voltak, de a magyar vitézek hősiesen helytálltak, de kénytelenek voltak segítséget kérni az osztrák császártól. A vár csak a szerencsének köszönhetően menekült meg, amikor a török csapatok egy karaván miatt felszálló por miatt arra következtettek, hogy egy sereg érkezik.
8 fő) 1 700 Ft Diák, nyugdíjas csoportos belépőjegy (min.
Várpalotai Napok Szeptember első hétvégéje Kiállításokkal, kulturális és zenés műsorokkal, valamint természetesen valódi fesztiválhangulattal várunk mindenkit Várpalota éves programpalettájának legnevesebb, illetve - méltán kijelenthetjük, - a kistérség legösszetettebb, legnívósabb INGYENES rendezvényére.
Thury-vár Csábító közelségből vár bennünket Várpalotán a Thury-vár, akár Budapest, akár Veszprém irányából közelítjük meg a várost a 8-as számú főúton. Egy csipetnyi történelem a XX. században jobbára csak bányászvárosként ismert és méltatlanul a feledés útjára lépett település kicsiny szívében. Érdemes közelebbről is megismerni a vár múltját, és a legendás falak között felidézni az egykoron itt lakók életét. Különösen, hogy a vár 2011 nyarától egy európai uniós nagy projektnek köszönhetően kívül-belül megújulva, ismét méltón várja látogatóit. Lássuk, miről regélnek a falak, a termek… A vár kalandos története Mátyás király idejére nyúlik vissza, és leginkább a török kori végvári harcokhoz kapcsolódik. A vár ura, Újlaki Miklós volt, Mátyás házasságon kívül született gyermekének, Corvin Jánosnak a keresztapja. Annak idején Újlaki hozta el fényes kísérettel Magyarországra a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrix hercegnőt, aki 1476. december 11-én a várpalotai várban készült fel a másnapi királynői koronázásra, amelyet Fehérváron tartottak.
1/25 fotó 9. 5 31 értékelés alapján Bemutatkozás A várpalotai Thury-vár vagy más néven ismert Palota vára az egyik legépebben megmaradt hazai vár, egyben Várpalota jelképe is. A vár épületébe a 60-as években betelepítették a vegyészeti múzeum szocialista jellegű kiállítását, ami sokáig elriasztotta a látogatókat, ám 2013-ban újra megnyitotta kapuit egy teljesen újragondolt, interaktív elemekkel felszerelt gyűjtemény, ami nem csak a fanatikus kémiásoknak nyújt izgalmas élményeket. A múzeum minden év nyarán nagy sikerű alkimista táborokat szervez a kisebbeknek, emellett szabadtéri játékokat is rendeznek minden korosztály számára. A Thury-vár története A vár elődjét, a lakópalotát Kont Miklós építette a 14. század végén. Ezt az építményt Újlaki Miklós 1440-ben átalakította erődítménnyé. A legendák szerint Mátyás király is megfordult itt az Újlaki családnál, mint vendég. Egy másik legenda szerint, 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel Mátyás királlyal kötött, Fehérváron tartandó esküvőjére és a királynői koronázására.
A várpalotai Thury vár közvetlen környezete is erődített hely lehetett a Vár-völgy torkolatában. Valahol itt volt Fehérvár és Veszprém között, pont a középen, a Savaria és Aquincum között kiépített hadiút mentén a rómaiak őrtornya, 22 km-re a két város között. A vár történetét a helytörténeti, illetve helyismereti irodalom 1440-nel kezdi. Ennek forrása az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye. Eszerint az Albert király uralkodása (1437—1439) óta eltelt zavaros években épült várakat gazdáiknak azonnal le kell rombolniok. Aki nem tesz eleget az országgyűlés határozatának, hűtlenség vádját vonja magára. Kivételt tesz azonban az országgyűlés a szlavóniai várakon kívül még öt új várral. Ezek sorában szerepel Verőce, Sajóvámos, Kisnána és Pelsőe mellett Újlaki Miklós palotai vára is. Kívül a négyszögű várfal déli oldalához még a XVI. században bejárati szárny épült. Ez egyemeletes, lekontyolt oromzatos barokk-kori formájában maradt ránk, s a déli homlokzat közepén helyezkedik el. Az északi várfal külső oldalához csak jóval később építettek egy boltozott földszintes istállószárnyat.
: 1000 Ft Vegyészeti múzeum: Felnőtt: 700 Ft, kedv. : 500 Ft Az időszakos kiállításokra külön belépő van! Telefon 88 371-299 Felső fotó: Lily15, CC BY-SA 3. 0, wikipedia Látnivalók a környéken Veszprém, Várnegyed Időutazás a barokk korba A szinte érintetlenül fennmaradt barokk várnegyed Veszprém leghangulatosabb, építészetileg egységes területe... Nádasdladány, Nádasdy-kastély Mesebeli kastély Egy igazi romantikus mesekastély a Nádasdladányban található Nádasdy-kastély. Az eredeti kisebb kastélyt Nádasdy Fere... Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély Európai Kulturális Találkozóközpont az impozáns Károlyi-kastélyban A hatalmas, száz szobás, romantikus Károlyi-kastély a Bakony és a V... Étel-ital a környéken Veszprém és a Bakony, Éttermek Veszprém, Bakony, vendéglátás Veszprém, vidéki városaink közül előkelő helyet foglal el a gasztronómia térképén, több országos hírű go... Keress bennünket a Facebookon!
A várárkon belüli külső falak és az azt tagoló kerek tornyok és rondellák, illetve a kaputornyot védő barbakán ma már nem állnak. A gyaloghíd és a kocsi híd között ábrázolt fal minden bizonnyal a zsilipet foglalta magába. A kaputorony délkeleti sarkában ma is látható a felvonóhíd láncainak kőbe vésődött nyoma. A vár négy tornyából csak kettő maradt fenn, de a közelmúltban felújították az épületet és a hiányzó két torony is pótlásra került egy bizonyos magasságban. A tornyokat összekötő falak helyenként 5 méter vastagságúak. A kapuház feletti rész XVIII. századi eredetű, a palota többi része különböző rendeltetésű helyiségeket és épületeket rejt. Az eredeti palotaépület a mai déli szárny földszintjén, annak keleti részén helyezkedett el, ettől északkeletre pedig a várkápolna található. Várpalota 1569 - elméleti rekonstrukció 2014 A 60-as évek régészeti kutatásai a falazatok mögül és alól az eredeti palota együttes négy épületét szabadították ki, ezek egy méterrel mélyebb járószinttel rendelkeztek.
A vár végleges felszabadulására 1687-ben került sor, miután a leromlott állapotú várat és a hozzá tartozó birtokot a Zichy család vehette használatba. A gyors fejlődést azonban a Rákóczi szabadságharc megtörte, minek következtében lerombolták a vár két északi tornyát. A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszítette hadi jelentőségét. A Thury vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Ezért gyakran emlegetik a vár tulajdonosáról Újlaky várnak is.