Aki ismerte, igazolja, Vujicsics igazi géniusz volt. Briliáns zeneszerző, zenetudós, népzenekutató. Azt beszélik, mindig volt nála egy furulya az öltönye zsebében, amit aztán a legváratlanabb helyzetekben kapott elő és improvizált valami egészen különlegeset. Gitározott, furulyázott, hegedült, citerázott és zongorázott is. És humora is volt. Mikor ugyanis A nagy kék jelzés című filmnél nem csak zeneszerzőként szerepelt, hanem zongoristaként is feltűnt, a következőt mondta: " Pocsék zongorista vagyok és pocsék színész. Remélhetőleg ebből a végén csak kijön valami jó. " (Még több érdekesség a múltból az Újságmúzeum oldalán. ) Vujicsics Tihamér nyilatkozik 1969-ben / Fotó Fortepan Szalay Zoltán Írt komolyzenét, könnyűzenét, filmzenét, állandóan dolgozott valamin. Mivel túlvállalta magát, megesett, hogy egy vasúti étkezőkocsiban fejezte be a megrendelt operettet és egy utassal küldte el a színházba, ahol már nagyon várták. Ő volt a zene Karinthy Frigyese, hiszen Karinthy is változatos műfajokban írt és ugyanúgy görbe tükröt tartott az írótársadalomnak (Így írtok ti), mint Vujicsics a zeneinek, aki a televízióban is gyakran szerepelt a zenei paródiáival.
Alakja ezzel a zene, a közösség, az együttlélegzés örök mítoszává válik.
Hangjátékok és szinkron Szabó Gyula arcánál csupán a hangját ismerik fel többen az országban. A több mint 50 hangjáték és még annál is több szinkronszerep miatt a színész hangja mindenki számára ismerősen cseng. Ha csak annyit mondunk, hogy Dr. Bubó, vagy Columbo máris mindenki hallja is azt az egyedi hangot, melyet csak ő kölcsönözhetett ezeknek az ikonikus karaktereknek. De mindenek előtt ki kell emeljük a Magyar népmesék sorozatot. A máig híres sorozat majdnem minden epizódjában az ő hangját hallhatjuk. Szabó Gyula nem csak elmesélte a meséket, hanem át is élte őket, mi sem mutatja ezt jobban, mint a tény, hogy több generáción át még a mai csemeték is ezen a sorozaton nevelkednek Magyarországon. Élet a munkásság mellett Harmadik feleségétől, a nála harminchárom évvel fiatalabb Madarász Pálmától két gyermeke született. Lánya Szabó Zsófi szintén színésznő lett. Szabó Gyula huszonhét évet tölthetett együtt feleségével, 2014 április 4-én bekövetkezett haláláig. Temetése halála után 12 nappal a Farkasréti temető művészparcellájában volt.
Nemhiába akart tengerészkapitány lenni, Taskenttől Marokkóig terjedt zseniális, az autentikus népzenét a modern hangzással ördögien ötvöző melódiáinak "táptalaja". Műveiben eleven realitássá vált ez az ezerszínű szövevény. Játékos iróniával és távolságtartó humorral álmodja meg a legmodernebb zenét, a csupahumor zeneparódiát, vígjátékokhoz írt kísérőzenéit, Az árgyélus kismadarat, vagy a Vasas egyesületnek írt sportindulót. A béke arca című remek paródiája három tétel beat zenére, dzsessz-zenekarra és a Zeneakadémia új orgonájára. 1959-től kezdve gyakran szerzett filmzenét, tévéjátékok, hangjátékok kísérőzenéjét. Gyakran szerepel is a filmen. Anarchista zongoristát játszik a Bors tévésorozatban. Összesküvőként tűnik fel a Sirokkóban, ahol a szabadban szólaltat meg egy lehangolt zongorát. Legnagyobb filmes munkájának Banovich Tamás Az életbe táncoltatott lány című egészestés táncjátékfilmjének a zenéjét tartotta: több, mint fél évig dolgozott rajta. Emlékeinkben talán mégis a legelevenebben az egyik korai felvétele él: amint Szabó István Koncert (1961) című kisfilmjében megjelenik a Duna-parton és megszólaltatja a zongorát.