2005. dec 15. 0:00 3054_34754-szokekola2-d00000B44f55673e34370 A főhős harmincas, menő építési vállalkozó. Medencés palota, luxusautó, sakkban tartott alkalmazottak, és osztályon felüli barátnő. De mit ér mindez, ha egyszer csak státusszimbólumaitól megfosztva a nyolcadik kerület legmélyén találja magát? A márkás öltönybe bújtatott Nándornak a fentebb felsoroltakon kívül van még arrogáns stílusa és mindenre elszánt üzleti ellenfele. Nincs viszont barátja egy szál se, és tulajdonképpen senki se szereti a nőjén kívül. Hogy ő miért, arra nem derül fény, de biztos nem a pénze miatt, mert normálisnak tűnik a csaj. Hősünk egy átlagosnak mondható munkanapon kabriójába pattan, és elindul pályázatot beadni. Naivan úgy gondolja, hogy majd jól lerövidíti az utat, mit neki nyócker. Pökhendi elhatározását azonban törvényszerűen követi a keserves csalódás. Valahol a Magdolna, Leonardo da Vinci, Kálvária és Tömő utcák által határolt Bermuda-négyszögben eltűnik a pöpec svéd gépállat. Ez még a kisebbik baj lenne, de sajnos vele együtt a pályázati dokumentációnak is lába kél.
Hasonlóan jól kirajzolódó szocio-demográfai profil figyelhető meg, amikor településméret alapján vizsgáljuk a vásárlókat: a kistelepülések, falvak aránya a szénsavas üdítőitalok esetében a legmagasabb, míg az ásványvizek esetében a legalacsonyabb. Az 5 000 főnél kisebb lélekszámú településeken vásárolja meg a magyar lakosság a szénsavas üdítőitalok közel 40 százalékát, míg az ásványvizek esetében ez az arány 28 százalék alatt marad. Ez az eredmény egyrészt azzal magyarázható, hogy a szénsavas üdítőitalok árszintje a gyümölcslevekhez képest alacsonyabb, másrészt pedig a palackozott ásványvizek fogyasztásának kultúrája inkább a nagyvárosi környezetben terjedt el szélesebb körben - olvasható a GfK Hungária közleményében. "Érdekes ugyanakkor kiemelni, hogy a családok jövedelemszintje kevésbé befolyásolja a választást. A vizsgált három hidegital kategória között azonos megoszlást mutatnak a különböző jövedelmi csoportok. A különbség inkább ott fedezhető fel, hogy a szerényebb jövedelmi viszonyokkal rendelkező háztartások összességében kevesebb pénzt fordítanak a hidegitalok vásárlására.
Noha a filmcímben az áll, hogy volt romaszakértő is stábban, Bori szerint nyilván őt meg se hallgatták. A filmzene rossz, a szereplők is ellentmondásosak, pl. a Görög Zita által megformált Lulu a történet szerint ronda, holott ez a filmben egyáltalán nem úgy fest. A film ritmustalan, vontatott, a poénok rosszul felépítettek, ennél fogva Bori fércműnek nevezi a Szőke kólát. [2] Puzsér Róbert Sznobjektív c. műsorában Farkas Attila Márton a filmet egy velejéig érő hazugságnak nevezte, mert azt a valótlan és némileg propagandisztikus tévedést próbálja erőltetni, hogy az egymás mellett élő emberek között nincs gyűlölet, mert az ember csak azt gyűlöli, amit nem ismer. Ennek viszont ellentmond rengeteg olyan példa, amely épp azt mutatja, hogy a rasszista gyűlölet pont abból keletkezik, ha két teljesen eltérő kultúra közvetlenül kezd el érintkezni. Farkas hozzátette, hogy ilyen és hasonló filmek készítőinek fogalmuk sincs a társadalmi problémákról, jelenségekről és nem ismerik Magyarországot se, ahol élnek, mégis filmet csinálnak ilyen dolgokról, sőt meg akarják magyarázni az okokat.
Szőke Kóla (teljes film) - YouTube