Az oltópontok minden nap reggel 7 és este 19 óra között vannak nyitva. A kórházak országszerte továbbra is megemelt oltási kapacitással várják az érkezőket akár az első, az elmaradt második, vagy a harmadik oltásra. Az oltatlanok előzetes regisztráció nélkül is érkezhetnek az oltópontra, ez esetben regisztrációjukat a helyszínen végzik el. Akik időpontfoglalás nélkül érkeznek, azokat érkezési sorrendben fogják beoltani. Aki előzetesen regisztrált és foglalt az interneten időpontot az elkerülheti a várakozást. Időpontot azok tudnak foglalni, akik előzetesen regisztráltak a honlapon. Az oltási akción eddig a legtöbben már a megerősítő harmadik oltást vették fel, amely mindenkinek javasolt, aki 4 hónapnál régebben kapta meg az előző oltását. A megerősítő oltással ismét 80-90%-ra emelhető a védettségi szint. A még oltatlanokat továbbra is kérik, hogy vegyék fel mielőbb az oltást, mert a most terjedő delta vírusmutáns rájuk a legveszélyesebb, súlyos megbetegedést képes okozni. Az oltópontok listáját ITT találod.
Kórházban 6284 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 790-en vannak lélegeztetőgépen. (Borítókép: Egy ápolónő beolt egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag második adagjával Békéscsabán a Réthy Pál kórház oltópontján 2021. április 25-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)
Arról, hogy milyen hatása lehet a korai nyitásnak, a szakértő szerint maximum megjósolni lehet. Úgy tűnik, hogy a vírusnak lehet szezonalitása, azaz az év egyes szakaszaiban jobban terjed, mint máskor. Előfordulhat, hogy az oltások és a melegedő időjárás miatt a nyár a tavalyihoz hasonlóan nyitott és mozgalmas lesz, de ezt ősszel egy negyedik hullám követheti, aminek azok lehetnek a motorjai, akik most elutasítják az oltást. Ezért veszélyes úgy gondolni a vakcinákra, mintha mindent megoldanának. Pláne az első adagra, hiszen azzal még nem leszünk teljesen védettek, és a részleges védettség is csak hetekkel a beadása után alakul ki. Ezért fontos, hogy senki ne kezdjen el úgy viselkedni az első oltása után, mintha már nem lenne kitéve a járvány veszélyeinek, illetve mintha nem fertőzhetne tovább másokat. A legtöbb szakértő szerint a koronavírus még évekig velünk lesz, a kérdés csak az, hogy milyen hatással.
Megszerezte az RTL Híradó a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) háziorvosoknak küldött levelét, melyben az áll, hogy milyen kombinációban lehet oltani a harmadik oltást azoknál, akik ezt igénylik. Elsősorban időseknek, krónikus betegeknek ajánlják a koronavírus elleni vakcina harmadik dózisát, a harmadik körös oltásra a hét második felétől lehet regisztrálni. Az NNK által mellékelt táblázatban az is látszik, hogy milyen kombinációban lehet beadni az oltásokat, ez a következő: AstraZenecára adható Pfizer, Moderna és Sinopharm, a Janssen vakcinára Pfizer, Moderna... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Arról, hogy egy adag után egy adott vakcina mennyire véd, még nincs túl sok információnk, bár már folynak vizsgálatok. Fontos hangsúlyozni, hogy más-más védettséget adhatnak az enyhe, de tünetes megbetegedések ellen (erre vonatkoznak a fenti számok), a súlyos betegség ellen, illetve a betegséggel nem járó, de a járvány fenntartása szempontjából kulcsfontosságú megfertőződés (és ezzel továbbfertőzés) ellen. Az biztos, hogy bizonyos fokú védelem már az első adag után kialakul, és bár ez időleges, a jelek szerint kitarthat a kicsit későbbi második adagig is. Március eleji adatok alapján például a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca vakcinája is 80 százalék körüli hatásfokkal véd a súlyos megbetegedéstől már az első adag után. Az ugyanakkor nem mindegy, hogy az első oltás után mikorra alakul ki ez a részleges védettség. A Pfizer szerint az ő vakcinájuknál 12 nappal az első oltás utánra alakul ki érdemi védettség. A Moderna adatai szerint ugyanez 14 nap. Az AstraZeneca vizsgálatai szerint pedig az első oltás utáni 22. napra lesz számottevő mértékben védett a beoltott.
A kormány végül március elején stratégiát váltott, és kitolták a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának második adagját, hogy a tartalékolás helyett minél több ember kaphassa meg az első adagot. Az AstraZeneca maga javasolta, hogy 12 hétre halasszák a második oltást, és bár a Pfizer nem értett egyet a döntéssel, független szakértők szerint a második adag kitolása 35 napra megalapozott volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már az első adag után teljes lenne a védettség, ezért ha az első oltások száma alapján kezdjük meg a nyitást, azzal azt kockáztatjuk, hogy nem alakul ki időben a maximális védettség a beoltottakban. Mekkora védettséget ad az első oltás? Az egy másik gond, hogy ebből a 2, 5 millióból nem mindenki kapta meg a második oltást is, pedig az kell a teljes védelemhez. ( A magyarországi adatokból készült naprakész grafikonjainkat ebben a cikkben böngészheti. Megnézheti például, hogy hányan kaptak egy adagot, vagy hogy hányan kaptak kettőt. )
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.