Kedves Látogatónk! Alapítványunk fenntartása jelen körülmények között is költségekkel jár (pl. a kegytárgyak raktározása, honlapunk üzemeltetése). Amennyiben támogatná munkánkat és alapítványunk, illetve a gyűjtemény fennmaradását, szívesen fogadjuk adományaikat az alábbi számlaszámon: 16200010-10086810 Adója 1%-át is felajánlhatja alapítványunk részére, ehhez adószámunk: 19065746-1-43. Köszönünk minden támogatást! Keresés a honlapon
Ott gyakran van látomása. 1830. november 27-én bízza rá a Szent Szűz: "Veress érmet erre a mintára! Elárasztja a kegyelem azokat, akik bizalommal hordják az érmet. " Mária kérésének megfelelően, Katalin haláláig csak lelki atyja tudja, hogy ő kapta ezt a látomást. Egyszerű szerzetesi életet élt, aki nagyon sokat "beszélgetett" Mesterével a szentségház előtt. 1876. december 31-én halt meg, és 1947-ben avatták szentté. A látomást kivizsgáló párizsi érsek maga tapasztalta meg az érem hatékonyságát. (Egy szakadár püspök csodás megtérése. ) Mivel sok csoda történt az éremmel kapcsolatban, ezért nevezték el csodás érem-nek. Gyorsan elterjedt egész Európában. 1894 óta a Vincés nővérek november 27-én emlékünnepet ülnek a Csodás érem Asszonya tiszteletére. Az érem felirata a következő: "Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk! " 1858. február 11-én Lourdes-ban megnyílt az ég. A "Szeplőtelen Fogantatás" megjelent egy szegény, beteg kislánynak, Bernadettnek.
Ő az anya - a Fájdalmas anya -, aki gyermeke elvesztése által érzett fájdalmában, ott a Golgotán Jézus halála pillanatában egyesült szíve Jézuséval. Ezért mindazok, amik Jézus parancsolatainak megtartásával kér tőlünk, egyenlő Szűz Mária közvetítő kéréseivel. Ő az egyház anyja, és nem különálló istennő. Szűz Mária alakját évezredek óta tisztelik. Benne látják az eszményi anyát, és ezt a misztikus Szűz Mária-jelenések is megerősíteni láttatják. Több ország védőszentjének választotta, így Magyarország, Portugália, Fülöp-szigetek védőszentje is Szűz Mária. Sajátos címekkel történik ez, Magyarország a Boldogasszonynak, Portugália a Szeplőtelen Szűznek, ajánlották fel országukat, melyeknek külön jelentésük van. A katolikus hagyomány szerint Mária mennybevitele után többször megjelent földi embereknek, különösen a 19. és 20. század során, hogy imádságra és bűnbánatra szólítson. Egyházilag elismert jelenések: Guadalupei Szűzanya (1531), Fátima (1917), Lourdes (1858), Párizs (1830), La Salette-i Mária-jelenés (1846), Beauraing-i Miasszonyunk (1932), Banneux-i Miasszonyunk (1933), Siracusai Könnyező Madonna (1953).
Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka hozta meg. Úgy tűnik azonban, hogy nem pusztán a napszakról van szó. Az éjszaka jelentése abban az időben egyet jelentett a gonosz erők tevékenységével és a kísértések rendkívüli aktivitásával. Az éjszaka tehát József kétségekkel teli lelkiállapotára is utal. Lemondani saját álmairól és a legtisztább asszonnyal együtt élni teljes önmegtartóztatásban nem lehetett könnyű döntés Józsefnek. Amikor azonban elfogadta Isten akaratát, végig kitartott küldetése mellett, otthont adott Jézusnak, és gondoskodott Máriáról. Mindkét gyermekségtörténet úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll Jézus életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek. Carlo Maratti: A Szent Család (17. század) József kapcsolata Jézussal egyedülálló volt. József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. És Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén.