1) Mikor született Radnóti a) 1806 b) 1848 c) 1908 d) 1909 2) Ki volt a felesége? a) Gyarmati Fanni b) Szendrey Júlia c) Grosz Ilona d) Veres Mária 3) Miben halt meg? a) Tarkón lőtték b) Egy hajótörés során megfullladt c) Lezuhant egy panelház tetejéről d) Tüdőgyulladásban 4) Milyen iskolában végezte felsőfokú tanulmányait? (több is bejelölhető) a) Sehova, nem volt rá pénze hátrányos helyzete miatt b) Eötvös Loránd Tudományegyetem c) Szegedi Tudományegyetem d) Főiskolára járt 5) Mi volt a születési családneve? a) Glatter b) Radnóczi c) Radnói d) Grosz, anyja családneve miatt 6) Hol született? a) Budapest, VI. kerület b) Budapest, Lipótváros c) Szeged d) Debrecen 7) Milyen díjai voltak? (több is bejelölhető) a) Kossuth-díj b) Baumgarten-jutalom c) Magyar Örökség díj d) József Attila-díj 8) Milyen származású volt? a) Zsidó b) Arab c) Keresztény d) Afrikai 9) Miből élt mielőtt a Nyugat közölni kezdte írásait? a) Fanni apjának gyorsíróiskolájában dolgozott b) Fordításokból, alkalmi munkákból c) A textiliparban dolgozott d) Tanított 10) Többször is behívták munkaszolgálatra.
Erről ír az Ikrek hava c. versében. A költő apjának 2. felesége Mánár Ilona lett, testvére Ágnes, aki Glatter Ágnes néven híres költő lett Erdélyben. Radnóti 12 éves korában halt meg édesapja, nevelője, nagybátyja, Grósz Dezső lett. Nagybátyja Kereskedelmi Iskolába íratta, 1927. -ben tett érettségit. 1927. -ben került a csehországi Liberec városába, textilipari főiskolába. 1 évet tanul itt, hazatérése után nagybátyja kereskedésében dolgozott. 1930 és 34 között a Szegedi Egyetem magyar-francia szakán tanul és szerez diplomát, és 1934. -ben doktorált. Bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkájába. 1931. -ben járt először Párizsban, és még ezt követően 2 alkalommal. 1935. -ben szerzett tanári diplomát, de tanári állást soha sem kapott, így alkalmi munkákból élt. -ben kötött házasságot Gyarmati Fannival, akivel még diákkorában ismerkedett meg. A Fannihoz írt versek a magyar szerelmi líra legszebb darabjai közé tartoznak. Zsidó származása miatt 1940. -ben hívták be először munkaszolgálatra, 3 hónapot töltött Erdélyben.
Ellentét: 1. a gondolatok, képek, jellemek vagy helyzetek szándékos szembeállítása művészi céllal. 2. a gondolatritmus egyik fajtája, ellentétes tartalmú, de rokon szerkezetű mondatok összekapcsolása. Nibelungizált alexandrin: 7/6 osztású, jambikus lejtésű tizenhármas sor, középen erős sormetszettel.
Ez az első itt íródott eklogája. A vers levél formájú, elmarad a párbeszéd. Témája szerelmes vers, ugyanakkor korrajz a fogolytábor viszonyairól. Alaphangja elégikus. A vers szerkezetileg 6, rövidebb-hosszabb versszakokból áll. Ötször szólítja meg a versben a feleségét. A munkatábor valóságának és az álmoknak az ellentétére épül. Radnóti igazán nagy költővé, élete utolsó éveiben, a halál árnyékában vált. Radnóti annyira biztos volt halála bekövetkeztében, hogy úgy élt tovább, mintha az máris beteljesedett volna.
Pásztori Múzsa, segíts! szerelemről zengjem a dalt már, karmol folyton a bú, új fájdalom űz a világban, mindig, újra csak új! elpusztulok itt hamar én is. Görbén nőnek a fák, sóbányák szája beomlik, falban a tégla sikolt; így álmodom én, ha elalszom. Pásztori Múzsa, segíts! úgy halnak e korban a költők… csak ránkomlik az ég, nem jelzi halom porainkat, sem nemesívű szép, görög urna nem őrzi; de egy-két versünk hogyha marad… szerelemről írhatok én még? Csillog a teste felém, ó pásztori Múzsa, segíts hát! 1941. június 12.
Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri. 1941. február 7. NOVEMBER Megjött a fagy, sikolt a ház falán, a holtak foga koccan. Hallani. S zizegnek fönn a száraz, barna fán vadmirtuszok kis ősz bozontjai. Egy kuvik jóslatát hullatja rám; félek? Nem is félek talán. 1939. január 14. DECEMBER Délben ezüst telihold a nap és csak sejlik az égen. Köd száll, lomha madár. Éjjel a hó esik és angyal suhog át a sötéten. Nesztelenül közelít, mély havon át a halál. 1941. február 11.
A vers Vergiliusi mottóval kezdődik, mely a Vergiliushoz való kötődést mutatja. Az ekloga 2 szereplője a pásztor és a költő. A vers felidézi a spanyol polgárháború szörnyűségeit és József Attila sorsát is. A vers befejezése Radnóti költői programját hirdeti, mely szerint a reménytelenség ellenére is az alkotó munkára buzdít. Mindezt a tölgyfa hasonlattal mondja el. A negyedik ekloga 1943. -ban a második munkaszolgálata idején íródott. A versben a költő és a hang folytat párbeszédet. A költő a realitásról, a reménytelenségről beszél, a hang az élet apró örömeit sorolja, bíztatja a költőt, bátorítja és az ellenállás szükségességét hirdeti. A Hatodik ekloga hiányzik, egyesek szerint a Töredék, mely utolsó munkaszolgálata előtt íródott, lehet a hatodik ekloga. Az elavult kor pontos kórképét matatja. Leltárt készít Radnóti a világról, melyben jog és jogtalanság, igazság és bűn helyet cserél. Elaljasodás és embertelenedés jellemzi a világot. A Hetedik ekloga 1944. -ben, a bori lágerben íródott.
Radnóti Miklós eklogái A 20. század egyik legtragikusabb sorsú költője, korának áldozata. A magyar antifasiszta líra megteremtője, a Nyugat 3. nemzedékének tagja. A XX. század. irodalmi megújulásunk igazi határkövét a Nyugat című folyóirat megindulása jelentette. Legelső száma 1908. január 1-jén látott napvilágot, és 34 éven át – Babits Mihály haláláig (1941). Főszerkesztője Osvát Ernő és Fenyő Miksa. Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits Mihály határozza meg a Nyugat szellemét, arculatát, irányvonalát. 1929-1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a lapot, 1933-tól pedig Gellért Oszkár volt a segítségére. Babits halála a Nyugat halálát is jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag külsőleg változatlan formában, a Mikes-emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető. Sorsát és költészetét tekintve is meghatározó a zsidó származása miatti üldöztetés. Radnóti Miklós életrajza: 1909. Május 5. -én született, Budapesten, értelmiségi családban, apja Glatter Jakab, anyja Grósz Ilona, aki a szülésbe ikertestvérével együtt belehalt.