Csatári Erika kérdése: 1/3 anonim válasza: A sírfelirat ismeretlen szerzős, a másik kettő népmonda. dec. 8. 21:11 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: A népmondákat nem írták le, szóban mesélték, sosem pontosan, ezért mindig alakultak a nép ajkán. A sírfeliratot egyszer bevésték, azóta olyan, nem változik, ez a különbség. 21:12 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Köszönöm szépen a segítséget! 🙂 Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ez a "virág" valójában egy rovar. A kérész kifejlődve csak néhány óráig él, és június második felében rajzik, hazánkban szinte kizárólag csak a Tisza mentén. A virágzó folyó, a kérészek rövidke léte a carpe diem (élj a mának! ) elvét követőket ihleti meg igazán. Tiszavirágok násza (fotó: Kovács Mihály, Szaló) A Tisza azonban másként is inspirált: Juhász Gyula egyik legismertebb versében, a Tiszai csöndben egy melankolikus, révbe ért hajókat ringató, nyugodt folyót rajzol elénk. Az ezerarcú folyó Petőfinél vad áradásban tombol. Mások megint másképpen látták: Ady a földhözragadtsággal azonosította a Tisza-parton című versében, Tompa Mihály viszont mesevilágot álmodott a vizébe, a szerelmes halászfiú és egy aranyhal történetét szőve rímekbe. Fesztivál az árvíz emlékére A Szegedi Szabadtéri Játékok lelátóit az 1879-es nagy árvízben a település segítségére siető városokról nevezték el – ma is így hívják az egyes tribünszektorokat. Az árvíz pusztítása után magához tért város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül.
Szegeden nem volt szabad az örvény szót kiejteni, nehogy az a szó ereje által valósággá váljon. Helyette a "Szent Pétör vize" kifejezést használták – ami akár a folyó eredetmondájára is visszavezethető. Rekordfogás Szegednél: több mint kétméteres és 105 kilós harcsa (fotó: Dé) Olyan óriási harcsákról is meséltek, amelyek szállításkor elöl és hátul is lelógtak a szekérről. Több ilyen típusú visszaemlékezést hallott Szilágyi Miklós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. A Társadalomnéprajzi Osztály vezetőjeként a halászat néprajzát kutatja, így találkozott például a vezérhalak történetével is. A halászati törvény megszületése előtt az ártérre kerítéseket, úgynevezett rekeszeket építettek, s ezzel fogták meg a halakat. A mondabeli vezérhal sokkal intelligensebb volt a társainál: képes volt arra, hogy az akadályokat átugorja, vagy átfúrja magát rajtuk, és a többi hal követte ebben. Ez a "szuperhal" összefogásra késztette a társait, megmentette őket a pusztulástól. "Temető a Tisza, mikor kivirágzik" Rengeteg dalunk – a legújabbak között például egy musical – szól a tiszavirágokról.
varhonita 2019. 02. 08 0 0 15 a magyarok többezer km csatornát hoztak létre a 900-as években" Ha akkor, akkor azok a hunok/hungárok [avarok] voltak... A magyarok [kunok] Salamon király és László, Géza hercegek idejében hódították meg Régi Moráviát. ) Előzmény: rigeroi (7) erdvir 2019. 01. 31 12 A kunhalmok (rendszere? ) vajon mennyire függ össze ezen régi csatornarendszerekkel? 11 "Csatornahálózatok létezése magas szintű társadalmi szerveződést, viszonylag nagy népsűrűséget és prosperáló gazdálkodási rendszert (rendszereket) feltételez. " Ez viszont érdekes gondolatokat ébreszthet! rigeroi 8 ezzel nem azt mondom, h a Csörsz-árkot magyarok építették, hiszen a népmonda is másokról beszél de az lehetséges, h az ott már meglévő árkokat, medret felhasználták A Gyöngyösi- és a Hevesi-sík vízrendszerét a régészeti, történeti és okleveles adatok szerint már a rómaiak korában (Császár-kor) szabályozták. Felmerül annak lehetősége, hogy az alföldi hosszanti sáncárkok (Csörsz-árok, Kis-árok, Ördög-árok) nem csupán hadászati-védelmi rendeltetés miatt készültek, hanem a síkvidék vizeinek szabályozásában is szerepet játszottak.
Rengeteg monda öleli körül a Tiszát. egyik kevésbé közismert mondája a Csörsz Árkáról szóló mendemonda, több mint 1300 éves népi elbeszélés. A Tisza mielőtt szabályozták volna nagyon gyakran medret váltott, több száz, vagy ezer évvel ezelőtt teljesen más meferben folyt. A monda szerint – az árok a mai Jászárokszállás mellett található; a névadó Csörsz, aki avar király volt beleszeretett a longobárdok lányába, Délibábba. A longobárdok királya csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön érte és vízen viszi el. A monda szerint csörsz parancsot adott egy árok építésére a Tisza és a Duna közt. A nászból azonban semmi sem lett, mivel Csörszöt agyoncsapta egy villám. A monda szerint nyaranta a szerelmes Délibáb keresi szerelmét az árokban. Valójában azonban az árok egy feltételezett védmű része volt ami a Duna kanyartól indulva az Alföldet mitegy körbekerítve Debrecenig, majd onnan dél felé fordulva az Al -Dunáig húzódik. Nyomai most is fellelhetőek, bár az ipari forradalom előtt jobban látszottak.
A mondabeli avar király csak akkor kapta meg a Longobard király lányának kezét, ha vízen viszi haza - ezért ásta az árkot. A valóság persze prózaibb, főleg hogy a kultúrtörténeti emlék tényleg veszélyben van. Pusztulás fenyeget tucatnyi kunhalmot és földvárat Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az enyészetnek kitett objektumok természeti, táji és kultúrtörténeti értéket képviselnek, a Bükki Nemzeti Park több mint száz millió Ft-os beruházásba kezd e pótolhatatlan értékek megmentéséért – számol be a Greenfo. A projekt keretében több helyen geodéziai felmérést és állagmegőrző rekonstrukciót, régészeti dokumentációt illetve több helyen a terület vagyonkezelésbe vételét tervezik. A nemzeti park a terület megvásárlását is fontolóra veszi a hatékony védelem érdekében. A mese A szóban forgó objektumok közül talán Csörsz árka a legismertebb. A monda szerint "réges-régen", még a magyarok bejövetele előtt Frigyes király erős sereggel támadt a Pannónia földjén élő longobardokra. Királyuk, Rád ekkor fegyverbe hívta népét és a szövetséges avarokat Csörsz király vezetésével.
Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában. Az Ördög árka A cívisvárostól 6, 8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre – állapították meg a kormeghatározó vizsgálatok. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta. Nem is véletlenül! A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A köztük kikapart gödrök pedig 1, 5-3, 1 méter mélyek voltak, és 3, 4-10, 4 méter szélesek. Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is.
137 Huba vezér lánya és Gedő vitéz (B. ) 140 Bors vezér és a hegyi szellem (B. ) 142 A gazdag Jakab és az ördögök (B. ) 144 A templomos lovagok vára (B. ) 146 Aranyrögök a fogolybegyben (B. ) 148 Kisszeben és a lányszöktetés (B. ) 150 Árpád-házi Zsófia és a juhászlegény (B. ) 152 A leányrabló Bojnik lovag (B. ) 155 A hetes ikrek legendája (B. ) 158 Béla király és a vadgalambok (B. ) 162 A kerek domb városa (B. ) 164 Péter úrfi sasvadászata (B. ) 166 Detre fia Balázs és a sárkány (B. ) 168 Bebek juhász kincse (B. ) 171 Bence vitéz és az oroszlán (B. ) 174 Tar Lőrinc a pokolban (B. ) 177 Nagy Lajos király és a szivárvány (B. ) 180 A körmöci bányarém és a bányászok (R. ) 182 Mennyit és Csábrág vára? (B. ) 184 Az udvari bolond kívánsága (B. ) 187 Stibor vajda és a gyerekek (B. ) 190 Miért zárták Árva várába Váradi Pétert? (B. ) 192 Mátyás király Gömörben (B. ) 194 A pöstyéni leányok varázskútja (B. ) 197 A Korlátkövi testvérek (B. ) 200 Az Aranyhasú és az aranyásók (B. ) 204 Perényi Péter sírja (B. )