Aláírva: Maastricht (Hollandia), 1992. február 7. Hatálybalépés: 1993. november 1.
(VI. 19. rendelet módosításáról 49555 360/2009. rendelet Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. rendelet és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. rendelet módosításáról 49558 361/2009. rendelet A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról 49567 54/2009. ) EüM rendelet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról 49571 55/2009. ) EüM rendelet Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testületének és felügyelő testületének működéséről, valamint a szerv vezetője teljesítményének értékeléséről 49572 56/2009. ) EüM rendelet A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. ) EüM rendelet módosításáról 49575 57/2009. )
A 2015-ös migránsáradat óta nem látott nyomás nehezedett a Visegrádi Négyek határaira. A IUVEN is csatlakozott a határ menti munkálatok menedzseléséhez, ahol Varga Márk elnökségi tag segítette az önkéntesek munkáját. A Híd platform ifjúsági szervezete más ifjúsági szervezetekkel együttműködésben (Via Nova, KDMS és ODM) közös gyűjtést is kezdeményezett, mely során a szervezeti tagok 2500 eurót gyűjtöttek össze. Ebből a pénzből az ukrán ifjúsági szervezetekkel való egyeztetés után többek között elsősegély dobozokkal, walkie-talkiekkal járultak hozzá az Ukrajnának küldött segélyhez. Február 27-én a Iuven Lelkes Dominik elnökségi tagja részt vett egy, az Európai Unió jövőjéről szóló ifjúsági konferencián Budapesten, amelyet az Európai Parlament kezdeményezett. A rendezvény nem titkolt célja, hogy megpróbálja bevonni a fiatalokat az uniós döntéshozatalba, ennek során remek előadások, beszélgetések és eszmecsere jellemezték a konferenciát. Szó esett többek között az unió különböző politikai kihívásairól a klíma, a külpolitika, a monetáris és oktatásügyi politika terén.
A közös vonás az, hogy a fékező vagy ellensúlyozó erő, mely ezt a szabályrendszert érvényesíti nem közvetlen magyarországi választásból eredt volna. Magyarországon ugyanis a parlament általi elnökválasztásnak és az 1989-90-ben létrehozott közjogi rendszer többi elemének minden határon túli fennmaradását csak részben magyarázza a Fidesz 2010 utáni érdeke, de legalább ennyire a "sunk cost fallacy", a múltbeli érzelmi befektetéshez való ragaszkodás. A közvélemény baloldali és liberális (mindkettő fontos) szekciójának első és egyik utolsó politikai sikerélménye volt az a folyamat, amely Pozsgay Imre elnökségének megakadályozásától Göncz Árpád elnökségéig vezetett, és ez megrögzítette a parlamenti általi elnökválasztásba vetett bizalmat és a közvetlen elnökválasztással szembeni gyanakvást, miközben a csehek és a szlovákok is áttértek a közvetlen elnökválasztásra. Utóbbinak a politikai haszna csak lassan derült ki: hogy még Csehországban is megkönnyítette az ambiciózus politikusok felbukkanását, ismertebbé válását, vagy Szlovákiában a miniszterelnök bukását.