Ezen szabályanyagon belül sok esetben különös nehézséget okoz azon jogszabályi rendelkezés [Kkv tv. a 4. § (5) bekezdés] helyes alkalmazása, mely szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással. E rendelkezés alapján ugyanis a magánszemély tagokból álló cégek között is fennállhat kapcsolódó vállalkozási viszony. A Kkv tv. § (5) bekezdésének további értelmezését nem tartalmazza, de feltételezhetjük, hogy a kkv-k definiálásának jogalkotói célja azon vállalkozások beazonosítása volt, amelyek a méretükből fakadóan gazdasági hátrányt szenvednek. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás – melynek való megfelelést szolgálja a magyar jogrendszerben a Kkv tv. – preambulumának (9) bekezdése alapján a kkv kategória alól ki kell venni azon vállalkozásokat, melyek gazdasági ereje ténylegesen – más vállalkozásokhoz fűződő viszonyukra tekintettel – meghaladja egy kkv-ét.
megkülönbözteti a kis- illetve a mikro vállalkozási méretet is. Kisvállalkozás az a vállalkozás, melyre a következő mutató értékek teljesülnek: Összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és Éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, melynek Összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és Éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. De kik is tartoznak a kkv-k besorolás körébe? Ahhoz, hogy egy társaság kkv besorolás t nyerjen valamelyik kategóriába, a fent említett három gazdasági mutató közül csak kettőnek kell megfelelnie. A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp teljesülnie kell, azonban – tekintettel arra, hogy a feltétel vagylagos – az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium közül elegendő, ha csak az egyiket teljesíti a vállalkozás. Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (naptári éves adózó esetén december 31-én) érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni.
Az eltérő mérlegfordulónappal rendelkező és a tevékenységét 2021-ben kezdő KKV a 2021. évben kezdődő adóévében tudja alkalmaznia az 1%-os HIPA mértéket. Mivel a 2020-as évre bevallott HIPA összegére és az előírt előlegekre a bevallásban még nem lehetett alkalmazni a könnyítést, ezért a KKV-nak minősülő vállalkozónál az önkormányzat automatikusan felezi az első (jellemzően szeptemberi előleget), amennyiben 2021. február 25-ig a 639/2020. rendeletben meghatározott nyilatkozatot megtette. Szintén a 2021. törvényben emelték törvényi erőre a 535/2020. 1. rendeletben az Önkormányzatokra meghatározott adóstop-ot. Vagyis a 2020. december 1-én hatályban lévő helyi adómérték(ek)hez képest 2021-re magasabbat nem lehet megállapítani, továbbá a hatályban lévő kedvezményeket (adókedvezmény, adómentesség) fenn kell tartani, illetve újabb helyi adót nem lehet bevezetni. Turizmusfejlesztési hozzájárulás Mivel az új koronavírus járvány egyik legnagyobb kárvallottja a turizmus, ezért a megsegítésükre hozott, már 2020. márciustól élő mentesítést kiterjesztették az idei évre is, mivel törvényi erőre emelték a 318/2021.