Amennyiben nem veszi át, akkor a baloldali képviselőjelöltek megint csak egyet ugranának előre a közös listán, így a negyvenedik helyen álló DK-s politikus, Manhalter Dániel juthatna országgyűlési képviselői helyhez. Ha azonban Márki-Zay átveszi és átadja mandátumát, azt a korábbi ellenzéki megállapodás szerint egy párbeszédes politikus részére kellene megtennie. Forrásaink szerint ez Kocsis-Cake Olivio vagy Dorosz Dávid lehet. A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje a Partizánnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy nem távozhat a politikából, mert sok százezer ember van, aki összefogott, és erre nagy szükség van, mert nehéz idők jönnek. Később az ATV-ben is közölte, hogy új pártot alapít, szerinte ezzel még tartozik azoknak a fiataloknak és jobboldaliaknak, akik segítették őt az elmúlt hónapokban.
2022. 04. 01:27 2022. 12:14 Hölgyeim és Uraim! Ma súlyos vereséget szenvedtünk. Súlyos vereséget szenvedett egy közös gondolat egy közös álom és cél, ami mindazt tartalmazta, hogy milyen Magyarországot szeretnénk. Nem ilyet – kezdte az országgyűlési választások eredményeit értékelve Gyurcsány Ferenc. Márki-Zay Péterhez hasonlóan a Demokratikus Koalíció elnöke is kijelentette, hogy a választás nem volt szabad és tisztességes, ugyanakkor kétségtelen módon, a magyar választópolgárok túlnyomó többsége azonban "a tegnapi kormánynak adott holnapra is megbízást. " Elmondása szerint muszáj megérteni, hogy ha valaki csatába és küzdelembe megy, nem adhatja fel azt, amit valójában gondol, nem lehet egy európai polgári, alapvetően baloldali gondolatú ellenzék, egy olyan programmal sikeres, amely sok tekintetben a kormányzó jobboldalt tekinti példának és mintának. A Fidesz alternatívája a baloldalon, a szabadelvű világban, a mérsékelt jobbközép világban, a zöld világban van. Ha valaki olyan vezetőt választ, aki nem tud, nem akar ilyen politikát folytatni, az bukni fog – folytatta eszmefuttatását a pártelnök, hozzátéve: majd a szavazók is végiggondolják, hogy ezt a személyt illetően jól döntöttek-e. Ajánló Újabb Fidesz-kétharmad, kudarcot vallott a baloldali összefogás A Mi Hazánk Mozgalom 6, 22 százalékkal bejutott a Parlamentbe.
Szóba került a Jobbik is, amelynek elnöke, Jakab Péter leplezetlenül megpróbálta teljes mértékben Márki-Zay nyakába varrni a vereséget. "Igazából a Jobbik volt az, aki elveszítette a szavazóit. A legjobb kutatásnál is jobb az, ha azt nézzük, hogy a Fidesz mit csinál: nyilvánvalóan a rengeteg Gyurcsány-üzenet a jobbikos szavazóknak szólt "– sorolta Márki-Zay, aki hozzátette: "a baloldalon sokkal sikeresebbek voltunk". Márki-Zay elmondta: összefogás nélkül nem ment volna, abban nem lát kivetnivalót. Mikor Gulyás felvetette, hogy mindenhol, listán és az egyéni körzetekben is kevesebb szavazója volt az ellenzéknek, mint 2018-ban, Márki-Zay azzal felelt, hogy ezt célozta Fidesz kampánya, amely arra irányult, hogy elbizonytalanítsa az ellenzékieket. Márki-Zay odaszúrt Jakab Péternek is: szerinte Jobbik-elnök közönségének nagy része DK-s szavazó.
Tudjuk, hogy Márki-Zay privatizálná az egészségügyet, megszüntetné a rezsicsökkentést, a magyar energiabiztonságot fenntartani képes paksi beruházást felmondaná. Számtalan elvetemült ötlet és állítás közül azonban kiemelkedik mindaz, ami az utóbbi két hétben megfogalmazódott miniszterelnök-jelöltjük részéről a háborúval és annak következményeivel kapcsolatban. A magyar emberek életének direkt módon történő veszélyeztetése minden eddig ismert határon túlmegy. Hogy mikor lépte át a baloldal a Rubicont? Akkor, amikor a választási kampány egyre fokozódó, frusztráltságuk miatt egyébként is nehezen kontrollálható időszakában sem voltak képesek saját érdekeiket a háttérbe, a magyarokét pedig előtérbe helyezni. Deák nemzeti egységet kért háborús időkben, felelősnek akkor még nevezhető politikai kihívói pedig egyetértettek vele. Orbán Viktor stratégiai nyugalomra intését azonban senki sem vette komolyan az ukrán–orosz háború kirobbanását követően a baloldal térfelén. Mondhatnánk, hogy azért nem, mert ennyire képesek.
"Kerüljünk mindent, mi szakadást okozhat; most egyek vagyunk, s párt közöttünk nincs" – mondta Deák Ferenc 1848. március 30-án a pozsonyi országgyűlésben, 15 nappal azután, hogy a márciusi ifjak Kossuth Lajos felirati javaslata nyomán kidolgozták és 12 pontban terjeszteni kezdték a reformköveteléseiket, kiállva a nemzeti szuverenitás mellett, a Habsburg -elnyomás ellen. Március 15-e a magyar nemzet számára a szabadság iránti vágy soha feledésbe nem merülő hagyományáról, a nemzeti önrendelkezés védelmezéséről, a magyar jövő biztonságának megőrzéséről is szól. Sokat hangoztatjuk, de rég nem volt olyan aktuális nemzeti ünnepünk mondanivalója, mint most, 174 esztendővel később. Az egymásra licitálás jelensége nem új keletű a modern politikában. Legyen szó az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztási kampányáról vagy a német szövetségi választásokról, mindenhol megfigyelhető, hogy éppen az a választás a sorsdöntő jelentőségű, amely az adott nemzet előtt áll. Emiatt a kijelentés, hogy Magyarország is egy ilyen, soha nem látott fontosságú voksolás előtt áll, gyorsan inflálódhatna az olvasó szemében, hisz oly sokszor hallotta már korábban.