héberül írták az Újszövetséget? sokan azt feltételezik, hogy az Újszövetséget héberül is írták, de mire az evangéliumokat írták, sok zsidó már nem is beszélt héberül., Róma meghódította Görögországot, a görög kultúra befolyása pedig telítette a birodalmat. Ami érdekes a bibliai görögben, az az, hogy nem használt magas színvonalú vagy bonyolult stílust; koine-ban (közös görög) írták, olyan nyelven, amelyet szinte bárki megérthet, művelt vagy sem. elképesztő látni, hogy Isten szava hogyan haladt át a nyelveken és a kultúrákon. Választott népének nyelvén kezdődött, elfogadta a római világ nyelvét, ma már több mint 2000 különböző nyelven létezik., A Biblia nem csupán statikus, egynyelvű szöveg, hanem természeténél fogva magában foglalja a fordítást és a nyelvközi hozzáférhetőséget is. Akár az eredeti nyelveken, akár a több ezer modern nyelv egyikén olvasod a Bibliát, áldás, hogy ma úgy olvashatod Isten szavát, ahogy azt több ezer évvel ezelőtt olvastad.
Nem lehetett könnyű dolga annak idején Kazinczy Ferencéknek sem: kénytelenek voltak kemény csatákat vívni ellenfeleikkel, ám az ellenfelek is – magyarul beszéltek. A héber nyelv megújítójának harcai magyar elődeinél már csak azért is sokkal nehezebbek voltak, mivel a befogadó közeg anyanyelve nem a héber (ivrit), nem a Biblia nyelve volt. A modern héber nyelv "megteremtője", Eliezer ben Jehuda, 1858- ban egy litván faluban született, eredeti neve Perlmann volt. A hagyományos zsidó nevelés mellett kora világi kultúrájával is korán megismerkedett, sőt a héber nyelvvel is nem csupán a vallásgyakorlattal összefüggésben, hanem a héber nyelvű felvilágosodással, mely ekkor kezdett a cári Oroszországban elterjedni. Világi gimnáziumot végzett, majd tanulmányai folytatására Párizsba utazott, eközben egyre intenzívebben foglalkozva a héber nyelvvel; néhány cikket közzétett azokban az Oroszországban megjelenő héber nyelvű folyóiratokban, amelyek nyelve a vallásos, talmudmagyarázó irodalom hatása alatt erősen archaikus volt.
Az Újszövetség végleges szövegének nyelve a görög. Az első négy részt négy evangélium alkotja. Az evangélium "jó hírt", "örömhírt" jelent. Az első három könyv Máté, Márk illetve Lukács evangéliumaként ismert. A szerzők Jézus életének, születésének, tanításainak, az emberekért vállalt kínhalálnak, keresztre feszítésének elbeszélésekor ugyanazt a hagyományanyagot dolgozták fel. A negyedik János evangéliuma. Jézusról elsősorban, mint Istenről beszél, aki bár emberi testet öltött magára, de isteni lényegét, tekintélyét, hatalmát szüntelenül kimutatja. Az Újszövetség hatása az európai művelődésre szinte felmérhetetlen. Megszámlálhatatlan mennyiségű irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotás merített témáját elsősorban az evangéliumi eseményekből. A leggyakrabban ezek közül Jézus születését és kínhalálát dolgozták fel. Jézus kínhalála és feltámadása: Jézus szenvedéstörténetét mind a négy evangélium lényegében azonos módon mondja el. A zsidó tömegek először kedvezően fogadták Jézust és tanításaid, de később lelkesedésük kihűlt, lelohadt.
Nem bontja napokra a teremtés folyamatát: isten /Jahve Elochim/ a Föld porából formálja meg az embert /Ádámot/ külön teremtette meg az éden kertjét /éden: a rend, a nyugalom szimbóluma/, hogy az ember művelje, majd Ádám oldalbordájából megalkotta segítőjét, Évát. Itt az ember elsődleges feladata, hogy szolgálja a Földet. 2. ) Kivonulás könyve: Hogyan szabadultak fel a zsidók a fáraó uralma alól, elmenekülve Egyiptomból. 3. ) Papok könyve* 4. ) Számok könyve* 5. ) Második törvénykönyv* * Itt gyűjtötték össze a mindennapok szabályait, köztük a tízparancsolatot. /Az emberi erkölcs alapelveit/ II. )Prófétai könyvek Próféták: Görög eredetű szó, jelentése: látnok, isten küldöttei, egy eszme lelkes hirdetői, akik vagy szóban vagy, írásban terjesztik a tanításaikat. Élesen bírálják koruk igazságszolgáltatását. Nagypróféták: /könyveik terjedelmesebbek/ - Ezsaiás Jeremiás Ezékiel Dániel Kispróféták: /a nevükkel jelzett szöveg terjedelmileg rövidebb, a bibliában 12 próféta van. 6 Pl. : Jónás: megpróbál szembefordulni Isten akaratával, de végül prófétai szerepvállalásra kényszerül.
A fordítás nyelvéül a lovári cigány nyelvet választották, mert az 1980-as években egy világkongresszus ezt fogadta el irodalmi nyelvnek. A cigányság saját felmérése szerint a számos egyéb nyelvjárás közül a lovári őrizte meg a legtöbb ősi cigány szót, és ezt a változatot beszélik a legtöbben is. Ennek oka, hogy a lovári nyelvet beszélő népcsoport aránylag későn érkezett a Kárpát-medencébe, ezért ők a nyelvüket sokkal jobban megőrizték. Vesho-Farkas Zoltán műfordítóként életéből nyolc esztendőt szánt a Biblia fordítására. Mint azt az ünnepi megnyitón elmondta, a cigány nyelv nyelvújításra szorult: sok esetben a hindi nyelvből kellett szótöveket keresni egy szó fordításához, majd ezekből cigány raggal, képzővel lehetett új szavakat létrehozni. A fordítással a cigányság egy új mérföldkőhöz ért, hiszen a lovári nyelvre lefordított Biblia alapköve lesz mindazoknak az irodalmi alkotásoknak, amelyek ezt követően napvilágra kerülnek majd. Az Újszövetség szövege már a megjelenés óta elérhető a Bibliatársulat honlapján, és hamarosan az Ószövetség szövegét is lehet majd olvasni az interneten.
Azokat az ószövetségi iratokat tartalmazza, amelyeket a héber kánon a korai és a későbbi próféták csoportjába sorol. > A Szentpétervári kódex a prófétákról 916-ból, amely csak a későbbi próféták csoportjába sorolt iratokat tartalmazza. Babilóniai punktációs rendszerrel írt szöveg. > Az Aleppói kódex 930-ból, Aron ben Asher által javított és punktált szöveg. Eredetileg a teljes Ószövetséget tartalmazta, ma azonban már hiányos, mert 1948-ban úgy mentették ki az égő zsinagógából. Szíriából Izráelbe csempészték ezután, jelenleg is ott őrzik, és alapul veszik a héber bibliák kiadásához. > A Szentpétervári kódex 1008-ból, másolat a Rabbi Aron ben Moses ben Asher által 1000 körül készített kódexről. A teljes Ószövetséget tartalmazza. A babilóniai írástudók szerinti magánhangzójelekkel punktált szöveg. Az újszövetségi könyvekhez rendelkezésünkre álló legrégibb kéziratok a következők: - Mintegy 200 majusculus (csupa nagybetűvel írt) kódex - Kb. 2300 minusculus (kisbetűs) kódex - Több mint 70 papirusz kódextöredék - Az úgynevezett lekcionáriumok, amelyek az istentiszteleti felolvasásra kijelölt bibliai szakaszokat tartalmazzák - Az ókori egyházatyák írásaiban található újszövetségi idézetek - A régi fordítások Mindezek közül a majusculus kódexek és a papirusz kódextöredékek a legrégibbek és a legértékesebbek.
Könyvhét folyóirat A Biblia megújuló nyelve A nemzedékenként megújuló Biblia Tavaly ünnepelte a Magyar Bibliatársulat fennállásának 60. évfordulóját. A Társulat múltjáról, jelenéről és a közelgő bibliarevízióról kérdeztük Pecsuk Ottó főtitkárt. Milyen céljai voltak, vannak a 60 éve alakult Magyar Bibliatársulatnak? Még a legnehezebb időkben, közvetlenül a második világháború után hozták létre a magyarországi protestáns egyházak a Magyar Biblia Tanácsot, amelynek az volt a feladata, hogy az országunkat az új politikai berendezkedésben elhagyni kényszerülő Brit és Külföldi Bibliatársulattól átvegye a bibliafordítás, a -kiadás és a -terjesztés feladatait. Ez a tevékenység, amelyet mi "bibliamunkának" hívunk, mára ugyan kiegészült néhány új feladattal, mint amilyen az ingyenes bibliaosztások anyagi hátterét adó adománygyűjtések vagy a Biblia népszerűsítését célzó programok (amelyeknek egyik kiemelkedő példája volt a 2008-as magyarországi Biblia éve). A középpontban azonban mégis mind a mai napig az a kötelességünk áll, hogy minden nemzedék számára biztosítsuk az a lehetőséget, hogy fordításaink vagy bibliarevízióink révén érthető, a mai magyar nyelven megszólaló bibliafordítást vehessenek a kezükbe.
Napjainkban azonban már csak Maalulában maradtak keresztények, akik megtartották ősi nyelvüket. Szíria, mint a Római Birodalom provinciája, a késő antik időkben vált kereszténnyé. Szíriában a második századtól vált általánossá az arámi nyelv, ami egészen a 7. századig, az arab hódítás kezdetéig volt a köznép beszélt nyelve. Az arab hódítás a 7. században érte el Szíriát Forrás: Wkimedia Commons / Antonio Ciseri Az Omajjád-dinasztia uralkodása alatt az arab nyelv kiszorította az arámit. Az Antilibanon-hegység megközelíthetetlen szurdokai között megbúvó három település, Maalula, Jabadeen és Bakhaa az arab invázió után is megtartották izoláltságukat, és ez a világtól való elzártságuk tette lehetővé az ősi nyelv fennmaradását is. Talán még megmenthető Jézus ősi nyelve Maalulának ez a fajta világtól való elzártsága nagyon sokáig, egészen a 20. század első feléig fennmaradt. A helyzet akkor kezdett megváltozni, amikor a francia gyarmati hatóságok az 1920-as években megépítették a Damaszkuszt Aleppóval összekötő műutat.